Leírás
A tiszafa sövény tulajdonságai
Ki ne ismerné a csodás kastélyparkok formára nyírt alaknövényeit? Hát persze, hogy legtöbbjük a csodaszép tiszafa. Haragoszöld színű, puha tűi örökzöldek, csupán a tavaszi erőteljesebb levélváltásnál lehet érzékelni hullásukat, de azt is csekély mértékben. Levelei nem szúrnak, a kihajtáskor élénk-lime színűek. Sövénynevelés céljából kb. 1,5-2,5 méteres magasságtartományba tartozó sövényfalat lehet nevelni a tiszafából. Kis gondozásigényű, lassú növekedésű. A betegségekkel szemben nagyon ellenálló, kevés nyírást ( évi 1 alkalom) igényel.
A tiszafa mérgező?
Ültetés előtt tudnunk kell, hogy a növény minden része mérgező! Bár a magköpenye kivételt képez ezalól, ami a fajfenntartáshoz szükséges számára, vagyis megengedi a tiszafa, hogy a madarak szerte szórják a Világban a magokat. A magköpenye édeskés húsos, ezért előszeretettel fogyasztják a madarak, amit aztán emésztetlenül elpottyantanak. A száraz levelek is mérgezőek. Ezért elsősorban olyan helyre ajánljuk a tiszafa sövény ültetését, ahol nincsen kisgyermek vagy kutya. Bár a kemény magja igen keserű, aki ráharap, az szinte biztosan ki is köpi. Ilyen mérgezéses esetekről ugyebár ritkán hallani, bár tény, hogy meghatározóan döntő tényező a sövénytelepítésnél a tiszafa mérgező mivolta. Ha azonban nem dézsmálnak toxikus növényeket a családtagjaink és a háziállatainkra sem jellemző ez a tulajdonság, vagy nincsenek, akkor gyönyörű örökzöld sövényt lehet telepíteni a tiszafából.
A tiszafa jó tulajdonságai
A mérgező paraméter és lassú növekedést leszámítva a sövénynövény tulajdonságok közül szinte minden másban felülmúlja sövénytársait a tiszafa. Örökzöld, homogén falat képez és kitűnően bírja a nyírást. Nem utolsó sorban pedig egész évben jól mutat! A szélsőséges talajtípusokon is igen jól produkál. Érdekesség, hogyha csak egyetlen sorba ültetjük a tiszafát, akkor szinte minden más sövénynövénynél keskenyebbre, akár csupán 30-40 cm szélességűre is lehet nevelni. A csodás kastélyparkokban láthatjuk a tiszafa kitartó, fazonírozott, mindent eltűrő formanövényeit. Alakíthatunk belőle formanövényeket, élő kertkapukat, gömböket, növényfalakat. Ültethetjük napra, és egészen jól viseli az árnyékosabb kertrészeket is.
Milyen gyorsan nő a tiszafa sövény?
Több száz évvel ezelőtt is előszeretettel ültették a tiszafát. Népszerűsége bár némiképp csökkent, ami egyfelől a lassú növekedésének köszönhető. Közhelyes ugyan, de a felgyorsult világunkban lassú növekedésű növényt ültetni?! Ki tesz ilyet? Bár növekedési erélye elmarad a Novita babérmeggy, ( évi 60-100 cm) és a leylandi ( akár 100-1110 cm) ciprusokétól, azért a tiszafa is évi 15-25 cm produktumra képes. Amit pedig érdemes megfontolni: az idő eltelik. A tiszafa sövény pedig szinte minden más sövénynövénynél értékesebb növényállományt hoz majd létre az évek folyamán. Borzasztó nagy előnye, hogy a tiszafa sövény nyírása jóval barátságosabb nyesedéket produkál, mint pl. azt a leylandi ciprus teszi, vagyis a növekedési erély és a vágási mennyiség itt a tiszafa előnyére válik. Az évi nyesési mennyiség is egyre redukálódik sok más sövény évi 2-3 alkalmankénti nyírásával szemben.
A tiszafa igényei
Fényigény: Félárnyék, de a napon és a szűrt árnyékban is igen szépen fejlődik. Egyike azon növényeknek, amelyek gyönyörűen fejlődnek gyérebb fényviszony mellett is, de a tűző napon is kiválóan hajtanak és díszítenek.
Vízigény: Közepes. A rendszeres locsolást meghálálja, egyenletes hajtásnövekedést eredményez a kiegyenlített vízellátás.
Talajigény: A talajadottságokat illetően pozitív értékelést kap a tiszafa, hiszen igen jól bírja mind a meszes, mind pedig a savanyú talajokat is. A jó vízáteresztő képességű talajokat viszont kifejezetten igényli! Ültetéskor adagoljunk szarvasmarhatrágyát vagy granulált szervestrágyát a tövekhez 1 marék /tő mennyiségben. Idősebb korban a töveket dúsítsuk tápanyaggal a tavaszi időszakban.
