| Olvasási idő: 8 perc |
A gyepfelület általában a leghangsúlyosabb része a kertünknek, ezért megérdemli, hogy kiemelt figyelmet fordítsunk rá. Az egyértelmű, hogy az igényes, zöld gyephez jó minőségű fűmagkeverékre, megfelelő tápanyagokra és gondos ápolásra van szükség – de hogyan álljunk neki? Fűmagvetéssel vagy készgyep leterítésével érdemes kialakítani az új fűfelület? Nem egyszerű döntés, főleg, ha még nincs tapasztalatunk a témában.
Ebben a cikkben bemutatjuk és összehasonlítjuk a két módszert, hogy segítsünk megalapozott döntést hozni.
Gyepszőnyeggel vagy fűmagvetéssel lehet szebb hatást elérni?
A jó hír az, hogy mindkét füvesítési módszerrel elérhetjük a kívánt végeredményt. A választást befolyásolhatja a terület nagysága, milyensége (sík vagy egyenletlen, rézsűs területről van szó) és az is, hogy mennyi időt szánunk rá, de a döntő tényező általában az ár: a gyepszőnyegfektetés nagyjából háromszor annyiba kerül, mint a fűmagvetés.
Mindkét füvesítési eljárásnak vannak előnyei és hátrányai is
A fűmagvetés leginkább az olcsóságával diadalmaskodik a gyepszőnyeg felett, egyébként jóval több időt és munkát igényel. Ha ezzel a módszerrel vágunk bele a telepítésbe, számoljunk azzal, hogy csak az év bizonyos szakaszaiban végezhetjük. A magok kb. két hét alatt csíráznak ki, mialatt a gyommagok is versenybe szállnak. Azzal a tényezővel is számolnunk kell, hogy nagyjából 1,5-2 hónapra van szüksége a területnek ahhoz, hogy használatba vehessük.
Ezzel szemben a gyepszőnyegfektetés nagyon gyors, ugyanakkor erő- és kézimunkaigényes feladat. A lerakási munkálatok jól előkészített terep esetén akár egy nap alatt befejeződhetnek, és nem ad esélyt a gyomoknak sem. A téli hónapok kivételével bármikor végezhető, és már 2-3 hét múlva meg is ejthetjük az első fűnyírást. Rengeteg előnye ellenére a magas ára miatt kevesebben választják ezt a módszert.
Így zajlik a fűmagvetés a gyakorlatban
A fűmagvetés és a gyepszőnyegfektetés esetében is ugyanazzal az eljárással kezdünk: amennyiben gyomos volt kertünk, akkor előbb totális gyomirtóval kezeljük a terület, majd a megfelelő idő eltelte után kb. 10-15 cm mélységig jól elmunkált, aprómorzsás talajszerkezetet hozunk létre. Fontos, hogy megtisztítsuk a területet az esetleges gyökérdaraboktól, kavicsoktól és a nagyobb, elmunkálhatatlan, makacs rögöktől.
Munkálataink ennél a fázisnál kettéágaznak.
Amennyiben a fűmagvetést választjuk, első lépés a gyökeresedést elősegítő, foszfortúlsúlyos starter műtrágya kijuttatása. A kiválasztott készítmény dózisát, szórásmennyiségét a csomagoláson keressük, mert ez a gyártó függvényében változik.
A tápanyagok után már szórhatjuk is a fűmagkeveréket. Fontos, hogy csak megbízható minőségű, szakboltban vásárolt termékkel dolgozzunk, mert a vetőmag tisztasága és az eredési százalék nagyban befolyásolja a munkánk eredményességét. A termékpaletta igen széles: kaphatunk szárazságtűrő, árnyéktűrő, vagy éppen vékonyszálú, a taposást kevésbé bíró, de szép összképet nyújtó fűmagkeverékeket. Egyre elterjedtebbek a természetes, virágos rétre hajazó fűfelületek, így már számos olyan keverék közül is választhatunk, amelyekben százszorszép, pitypang és más apró virágok magjai is megtalálhatók. Karbantartásuknál fontos szempont a vegyszermentes gondozás és a természetközeli állapot fenntartása.
A megfelelő mennyiségű fűmag vásárlásához 1 m2-re átlagosan 25-35 grammal számolhatunk, de érdemes a kiválasztott termék csomagolásán feltüntetett ajánlásokat is figyelembe venni.
A fűmagokat kijuttatás után gereblyével a talajba forgatjuk, majd hengerezzük a területet keresztbe és hosszanti irányba is. Hagyjunk időt a csírázásra, hiszen különböző fűmagok keverékéről van szó, így különböző ütemben is hajtanak ki. A folyamat megkezdésekor érdemes egy vödörbe félretenni 1-2 kg-ot, hogy maradjon az esetlegesen kihagyott részekre felülvetőnek, vagy éppen egy nagyobb zivatar utáni javításra, pótlásra.
A fűmagvetés legkedvezőbb ideje tavasszal és ősszel van. Az őszi fűmagvetés elterjedtebb, hiszen ekkor már kevésbé aktívak a gyomnövények. Tavasszal, április végén, május elején is sikeres lehet a munkánk, ám ekkor az esetleges tavaszi fagyokkal is számolnunk kell. A csíranövény tavasszal 10-20 nap elteltével, míg ősszel 10-14 nap után látszódik először. Az, hogy tavasszal vagy ősszel vetünk, rajtunk áll: ősz elején a magasabb talajhőmérséklet elősegíti a gyors csírázást, és az ilyenkor hullott csapadék is javunkra válik, tavasszal viszont már pár hónapon belül járható és igénybevehető fűfelületünk lesz.
Amit a gyepszőnyeg telepítéséről tudni kell
A Magyarországon előállított gyepszőnyegtekercsekről általánosságban elmondható, hogy 1 m2 alapterületűek, a súlyuk pedig a 30 kg-ot is eléri. A fűtekercsek 2,5 méteres hosszúságához 40 cm szélesség társul. Egy speciális gyepfelszedő gép ezeket a csíkokat 2 cm-es vastagságban legyalulja, feltekercseli, és raklapokra rendezve már érkezhet is az új területre, ahol még aznap várják a kiterítésüket. Nyáron ajánlott a tekercseket minél előbb felhasználni, hogy elkerüljük a befülledést.
Gyepszőnyeg terítésénél az előző részben már említett talajmunkálatokat követően hengerezünk, majd téglakötésben lefektetjük a tekercseket, ügyelve a szélek (vágott felületek) szoros és pontos illeszkedésére. Az alapos hengerezést, beöntözést követően a tekercsszélek látványa az elkövetkezendő 2-3 héten belül eltűnik, és teljesen egybefüggő fűfelületet kapunk.
A gyorsan elkészült gyepfelület már az első perctől fogva szemet gyönyörködtető, ám fontos megemlíteni, hogy az új füvünkre csak nagyon óvatosan léphetünk! A telepítés utáni 2 hétben nem ajánlott a gyepre lépni, hiszen az eredésnek induló apró hajszálgyökerek nagyon érzékenyek.
Összefoglalva tehát mindkét módszerrel gyönyörű gyepet alakíthatunk ki – ha a fűmagvetést választjuk, kevesebb pénzt költünk, de több időt és energiát kíván, míg a gyepszőnyegfektetésnél az eredmény azonnali, de jóval mélyebben a zsebünkbe kell nyúlnunk, és érdemes szakemberre bízni a munkát.
