| Olvasási idő: 2 perc |
Az Achillea millefolium, vagy ahogyan magyar nevén ismerjük, a cickafark, egy rendkívül ellenálló és sokoldalú évelő. Amellett, hogy gyönyörűen díszít, számos gyógyhatása is ismert. Különböző virágszínű változatok közül választhatunk, amelyek remekül mutatnak az udvar naposabb részein, és romantikus hangulatot teremtenek a kertben.
A cickafark megjelenése
A cickafark egy bokros növekedésű évelő, ami bájos ernyős virágzatával egész nyáron díszít. A virágai lehetnek sárgák, rózsaszínek, fehérek vagy akár pirosak is, és még rengeteg egyéb fajtával találkozhatunk a kertészetekben. A nagymamáink kertjéből ismerhetjük az egyik alapfaját, amely nagyméretű, sárga virágaival és magas, akár 1 méteresre is megnövő bokrával díszített. A mai, modernebb fajtaváltozatok közepes termetűek, 50-70 cm körül alakul a kifejlett magasságuk. Lágyabb habitusának köszönhetően a cickafark kiválóan illik természetközeli kertekbe, és méheket, lepkéket is bevonzza az udvarunkba.
Hova ültessük a cickafarkat?
Az első és legfontosabb feladat a megfelelő hely kiválasztása a kertben. Olyan helyet keressünk neki, ahol a teljes napsütést élvezheti, esetleg félárnyékban van. Az árnyékos körülményeket nem viseli jól, napfény hiányában csak keveset vagy egyáltalán nem virágzik, és ki is pusztulhat.
A cickafark általános, sőt soványabb talajokon is könnyen nevelhető, ilyen esetben viszont ültetéskor érdemes némi szerves trágyát keverni a földhöz. Jó vízáteresztő képességű talajra van szüksége, nem tűri a pangó vizet, ezért ne ültessük például ereszcsatorna kivezetéséhez, ahol még napokkal az esőzések után is nedves a talaj. Remekül tűri a szárazságot, csak mérsékelt öntözést igényel, az ültetést követő első években viszont érdemes rendszeresen öntözni, amit bő virághozammal hálál majd meg.
A cickafark gondozása
Nagyon szívós növény, az ültetés után gyorsan növekedésnek indul, és csak kevés odafigyelést igényel.
A lombozata ősz végén - télen elszárad, és a teljes növény visszahúzódik a talajszintig. A télire való felkészítés során az elszáradt virág- és levélszárakat a talajszint felett 5-8 cm-re vágjuk le. A cickafark tő a talajban áttelel, majd jövő tavasszal újra kihajt, és évről évre szélesebb, dúsabb növénnyé válik.
Sokan tartanak attól, hogy cickafarkat ültessenek, mert úgy tudják, hogy extra agresszív növényről van szó, azonban ettől nem kell félni. A nemesítők ügyelnek arra, hogy ne lépjen fel ilyen probléma, így a kertészetekben kapható fajtákra nem jellemző a megállíthatatlan terjedés.
A cickafark gyógyhatása
Ez a sokoldalú évelő nemcsak a szépségével hívja fel magára a figyelmet. A közönséges cickafark számos gyógyhatása ismert, például kiváló gyulladáscsökkentő, de emésztési problémákra is előszeretettel használják. Sokan gyűjtik a természetből, mivel gyakran találkozhatunk vele réteken vagy utak mentén, ám ha szennyeződésmentes gyógynövényt szeretnénk fogyasztani, érdemes inkább a saját kertünkbe ültetni néhány tövet belőle. Gyógyászati célra leginkább a fehér virágú cickafarkat gyűjtik, a színes virágú változatok pedig inkább díszítésre szolgálnak.
Milyen növényekkel társítsuk a cickafarkat?
Bánjunk bátran a színekkel! Akár a különböző színű fajtákat is kombinálhatjuk, a rózsaszín virágzatú cickafark mellett például remekül mutat egy élénk sárga színnel díszítő fajta. A legszebb látványért ültessük őket csoportosan!
Mivel kiváló a szárazságtűrése, sziklakertekben is alkalmazhatjuk. Ebben az esetben kombináljuk a cickafarkat más, hasonló igényű növényekkel, pl. kakukkfűvel, de a nyuszifül ezüstös lombozata mellett is szépen mutat majd.
A modernebb kertekbe is jól beilleszthető, díszfüvekkel, pl. deres csenkesszel vagy tollborzfűvel összeültetve elegáns látványt nyújt majd. A cickafark virágai a kert csupazöld részeit is jól feldobják, remekül használható arra, hogy tompítsuk az örökzöld babérmeggy sövényünk egyhangúságát.
