A klímaváltozás és a hosszú, forró nyarak a kertbarátokat is egyre több kihívás elé állítják. Aggodalomra azonban semmi ok; ha megfelelő növényeket választasz, kerted minimális öntözés mellett is élettel teli maradhat. De milyen növényeket válassz? És mire érdemes odafigyelned, hogy a terasz vagy kert új lakói éveken át zöld oázissal örvendeztessenek meg?
A nyári hónapokban hazánkban is egyre hosszabb száraz, forró időszakokra kell számítani. Ez pedig azt is jelenti, hogy érdemes újragondolni, milyen növényekkel népesíted be a kertedet. A vízigényes fajtákat érdemes lehet olyan ellenálló fajokra cserélni, amelyek minimális öntözés mellett is dúsan virágoznak és megőrzik egészségüket. Cikkünkből megtudhatod, mire érdemes figyelned a szárazságtűrő növények kiválasztásakor, és néhány népszerű fajtát közelebbről is megismerhetsz.
Enchinacea
Mire figyelj a szárazságtűrő növények gondozásakor?
Ugyan a szárazságtűrő növények kevesebb gondozást igényelnek, ahhoz, hogy hosszú távon egészségesek maradjanak, ezeknél fajtáknál is érdemes odafigyelned néhány alapvető szempontra. Az alábbiakban mindent megtudhatsz az új növényeid megfelelő gondozásáról.
Válassz megfelelő virágföldet!
A szárazságtűrő növények természetes élőhelye sokat elárul arról, hogy milyen típusú talajban érzik jól magukat. Ezek a fajták gyakran olyan területeken honosak, ahol a víz gyorsan elszivárog, így a földjük általában laza szerkezetű, jól szellőző és tápanyagban nem túl gazdag. Ha szeretnéd, hogy a te kertedben is szépen fejlődjenek, érdemes külön figyelmet fordítani a talaj összetételére és vízelvezető képességére.
A szárazságtűrő növények gyökérzete általában nem tolerálja a pangó vizet. Ha a víz nem tud megfelelően elszivárogni a talajból, az oxigénhiányos környezetet teremt a gyökerek számára, ami gyökérrothadáshoz vezethet. Ez különösen igaz az olyan növényekre, mint a levendula, a varjúháj vagy a zsálya, amelyek a természetben is jól szellőző, jó vízáteresztő képességű talajban élnek.
A legtöbb szárazságtűrő növény a semleges vagy enyhén lúgos talajt kedveli, ezért érdemes kerülni a túl savas közeget. A levendula, a rozmaring és a varjúháj kifejezetten a 6,5–8 közötti pH-értékű talajban érzi jól magát, míg más fajok, mint a sivatagi rózsa vagy az agávé, az enyhén savas közeghez is alkalmazkodhatnak.
Ügyelj a fagyállóságra!
A mediterrán térségből származó növények, például a levendula, a rozmaring, a leander vagy az olajfa, jól tűrik a forró, száraz nyarakat, hiszen természetes élőhelyükön is ilyen körülmények uralkodnak. Ugyanakkor a hidegebb teleket általában nehezebben tűrik, hiszen az enyhe klímához szoktak hozzá.
Minden növénynek van egy úgynevezett fagyállósági zónája, amely megmutatja, milyen minimális hőmérsékletet képes elviselni anélkül, hogy károsodás érné. Ezt általában a USDA (Amerikai Mezőgazdasági Minisztérium) zónarendszere alapján határozzák meg, amely a világ különböző területeit a téli átlaghőmérséklet szerint sorolja be.
Magyarországon a fagyállósági zónák 6 és 7 között változnak, attól függően, hogy az ország melyik részéről van szó. Az északkeleti és északi régiókban, például Miskolc, Nógrád vagy Sopron környékén, hidegebb telek jellemzőek, így a fagyérzékeny mediterrán növényeket télire érdemes beltérbe költöztetni. Ezzel szemben a délebbre fekvő területeken, például Pécs, Szeged vagy Baja környékén, enyhébb a tél, így bizonyos fagyérzékeny növények akár a szabadban is áttelelhetnek.
Hogyan védd a fagyérzékeny növényeidet?
Ha olyan típusokat szeretnél ültetni, amelyek nem teljesen télállók, többféle módszerrel is megóvhatod őket a hideg időjárástól. A talaj takarása például hatékony védelmet nyújt a gyökerek számára: mulccsal, fakéreggel vagy szalmával beborítva a földet megelőzheted a fagyás kialakulását. Az érzékenyebb növényeket fagyvédő anyagokkal, például jutazsákkal vagy agroszövettel is be lehet burkolni, hogy jobban tűrjék a hideget.
Egy másik megoldás a cserépben való nevelés, amely lehetővé teszi, hogy a hideg beköszöntével védett helyre tedd őket, például egy fagymentes üvegházba vagy garázsba. Ha mégis a szabadban szeretnéd őket átteleltetni, érdemes a házfalakhoz közeli, déli fekvésű, napos helyre ültetni őket, ahol jobban védettek a hideg széltől és a téli fagyoktól.
Fényigény: a növények megfelelő elhelyezése a kertben
A szárazságtűrő növények többsége kifejezetten napkedvelő, vagyis napi legalább hat-nyolc óra közvetlen napsütésre van szükségük. A megfelelő mennyiségű fény nemcsak az egészséges növekedést, de a bőséges virágzást is biztosítja.
Ha nem kapnak elegendő napfényt, ezeket a cserjék felnyurgulhatnak, azaz hosszabb és vékonyabb hajtásokat növeszthetnek, hogy a fény felé terjeszkedjenek. Ennek következtében a növény gyengébbé válhat, a levelek ritkásabbak és halványabbak lehetnek, a virágzás mértéke pedig csökkenhet, vagy akár teljesen el is maradhat.
Éppen ezért fontos, hogy a napfényigényes növényeket olyan helyre ültesd, ahol egész nap vagy legalább a nap jelentős részében közvetlen napsütés éri őket. Ha kertedben vannak félárnyékosabb területek, oda inkább olyan típusokat válassz, amelyek kevesebb napfény mellett is jól fejlődnek.
Gaura lindheimeri
Milyen gyakran öntözd őket?
A szárazságtűrő növények kevesebb vízzel is képesek túlélni, de ez nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem igényelnek öntözést. Az ültetés utáni első év különösen fontos, hiszen ekkor fejlődik ki az a mélyre hatoló gyökérzet, amely lehetővé teszi számukra, hogy a későbbiekben jobban ellenálljanak a szárazságnak.
Az újonnan ültetett növényeket az első néhány hónapban érdemes rendszeresen öntözöd, hogy megerősödjenek. Az ideális öntözési módszer az, ha ritkábban, de mélyen locsolod őket, ez ugyanis arra ösztönzi a gyökereket, hogy lefelé terjeszkedjenek a talaj mélyebb, nedvesebb rétegei felé. A legmegfelelőbb, ha a kora reggeli vagy késő délutáni órákra időzíted a locsolásd. Ilyenkor a víznek van ideje beszivárogni a talajba, és nem párolog el túl gyorsan a nap melegétől.
Miután a növények megerősödtek, az öntözés gyakoriságát is lecsökkentheted. A már kifejlett szárazságtűrő növényeket elegendő hetente egyszer alaposan megöntöznöd, különösen hosszabb aszályos időszakokban. Fontos megjegyezni, hogy a talaj felső rétegének kiszáradása önmagában nem jelent problémát, hiszen a mélyebb rétegekben lévő nedvesség továbbra is elegendő lehet a növény számára.
A cserépben vagy dézsában nevelt szárazságtűrő növényeket gyakrabban kell öntözni, mivel az edényekben lévő talaj gyorsabban kiszárad, mint a szabadföldi ültetések esetében. Érdemes nagyobb méretű cserepeket választani, hogy a talaj lassabban veszítse el a nedvességét, valamint mulccsal borítani a földfelszínt, ez ugyanis segít csökkenteni a párolgást.
Ne feledkezz meg a tápanyag-utánpótlásról!
A szárazságtűrő növények természetes környezetükben tápanyagszegény talajokhoz alkalmazkodtak, ezért általában nem igényelnek túlzott trágyázást. Ugyanakkor az erőteljes növekedés és a bőséges virágzás érdekében évente legalább egyszer érdemes tápanyag-utánpótlást biztosítani számukra.
A legjobb, ha a szerves trágyákat, például a komposztot vagy érett trágyát használsz, mivel ezek természetes módon javítják a talaj szerkezetét, elősegítik a nedvesség megtartását, és fokozatosan biztosítják a növény számára a szükséges tápanyagokat. A komposzt különösen előnyös, ez ugyanis úgy javítja a talaj vízmegtartó képességét, hogy túltáplálná a növényt.
Amennyiben gyorsabb hatást szeretnél elérni, lassú lebomlású műtrágyákat is alkalmazhatsz, amelyek kifejezetten szárazságtűrő növények számára készültek. Ezek a termékek fokozatosan bocsátják ki a tápanyagokat, így elkerülheted a túlzott növekedést.
Bizonyos növények, például a levendula vagy a rozmaring, különösen igénylik az olyan mikronutrienseket, mint a magnézium és a vas. Ha a levelek sárgulni kezdenek, érdemes utánanézni, hogy nem szenvednek-e hiánybetegségtől. A tápanyagok kijuttatása leginkább kora tavasszal és a virágzás kezdetén ajánlott, hogy a növények egészségesen fejlődjenek és hosszan virágozzanak.
Cickafark
Metszés és gondozás: hogyan tartsd formában a szárazságtűrő növényeket?
A szárazságtűrő növények gondozásának másik fontos eleme a metszés és az elhalt részek eltávolítása. Ez nem csupán esztétikai szempontból lényeges, de az új hajtások képződését is elősegíti, valamint csökkenti a betegségek kialakulásának kockázatát.
A virágzás után érdemes eltávolítani az elhervadt virágokat. Ez megakadályozza, hogy a növény a magok érlelésére fordítsa energiáját, helyette újabb virágok fejlődését ösztönzi.
Sok szárazságtűrő növény idővel fásodni kezd. Annak érdekében, hogy megőrizzék kompakt formájukat, évente legalább egyszer, kora tavasszal ajánlott visszametszeni őket. Ez nemcsak szebb megjelenést biztosít, hanem elősegíti az új, fiatal hajtások növekedését.
Az elhalt vagy beteg levelek eltávolítása mindemellett a gombás betegségek és a kártevők elszaporodásának megelőzésében is segít. Különösen csapadékosabb időszakok után érdemes ellenőrizni a növényeket, hogy időben észrevegyük az esetleges fertőzéseket, például a penészt vagy egyéb gombás megbetegedéseket.
Közkedvelt szárazságtűrő növények
Nem tudod, milyen típust válassz? A következőkben bemutatjuk a legkedveltebb szárazságtűrő növényekeket.
Ernyős verbéna (Verbena bonariensis)
Az ernyős verbéna rendkívül szárazságtűrő, évelő növény, amely díszfűszerű szárain hozza apró, lila virágait. Egészen az ősz beköszöntéig folyamatosan virágzik, és különösen vonzza a beporzókat, például a pillangókat és méheket. Jól tűri a száraz, homokos talajt, kevés gondozást igényel, és kiválóan alkalmas vadvirágos ágyásokba vagy modern, minimalistább kertekbe.
Ernyős verbéna
Echinacea (Echinacea purpurea)
Az echinacea (Echinacea purpurea) Észak-Amerikából származó, mutatós évelő növény. Nagy, rózsaszín vagy lila virágai szépségük mellett gyógyhatásukról ismertek. Immunerősítő hatását teaként vagy tinktúraként fogyasztva fejti ki legjobban.
Ez a növény a napfényes helyeket kedveli, de a félárnyékot is elviseli, és jól bírja a szárazságot. Gondozása nem igényel különösebb erőfeszítést, de a virágzási időszakban érdemes tápanyaggal ellátni. Virágzása a nyár közepétől őszig tart.
Cickafark (Achillea millefolium)
A cickafark széles körben kedvelt, igénytelen évelő növény. Apró virágai ernyős virágzatot alkotnak, és színek széles skálájában pompázhatnak: fehér, sárga, rózsaszín és piros árnyalatokban is megtalálod.
A napos, száraz helyeket kedveli, és ellenálló a kártevőkkel szemben. Amellett, hogy dísznövény, gyógynövényként is használják, például sebek gyógyítására és gyulladáscsökkentésre.
Díszgyertya (Gaura lindheimeri)
A díszgyertya egy kecses megjelenésű évelő, amely fénylő, rózsaszín vagy fehér virágaival vihet színt a kertedbe. Származása észak-amerikai prérikre vezethető vissza, ami magyarázza kiváló szárazságtűrő képességét. Gyorsan fejlődik, hosszan virágzik, és még a kevésbé tápanyagdús talajt is elviseli.
Pampafű (Cortaderia selloana)
A pampafű egy impozáns díszfű, amelyet nagy termete és mutatós, tollszerű virágzata tesznek rendkívül kedveltté.
Akár 3 méter magasra is megnőhet, ezért kiválóan alkalmas kertek struktúrális elemeként vagy szél- és belátásgátló növényként. Nagyon kevés gondozást igényel, a szárazságot jól viseli, azonban a téli időszakban ajánlott a tövek takarásával védelmet biztosítani a fagyok ellen.
Összegzés
Szárazságtűrő növényekkel könnyedén mutatós és kevés gondozást igénylő kertet alakíthatsz ki, amely még a legnagyobb hőségben is virágzó marad. Ha odafigyelsz a megfelelő talaj kiválasztására, a hatékony vízelvezetésre és az elegendő napfény biztosítására, növényeid minimális öntözés mellett hosszú éveken át díszítik majd a kertedet.
Ne feledd, hogy az első évben még rendszeres locsolásra van szükség, később pedig a tápanyagpótlás és az időszakos metszés segíthet megőrizni az egészségüket. Ha pedig bizonytalan vagy a választásban, új növényeket választanál vagy kérdésed merül fel a gondozásukkal kapcsolatban, bátran fordulj a Gardencentrum szakértőihez!
