| Olvasási idő: 1 perc |
A komor és szürke hétköznapok sodrásában alig várjuk már a tavaszt, hogy újra élénk és üde friss hangulat lepje el otthonunkat. A kertünk üres és nyugodt - mindaddig, amíg be nem népesítjük a cinkék, rigók, tengelicek látványával! Kimagasló moziélményben és lendületes vircsaftban lesz részünk, ha a nappali- vagy konyhaablak közelébe helyezünk madáretetőket, cinkegolyókat. Egy hétvégi délelőttön a tea vagy kávé barátságában eltöltött pillanatokhoz kifejezetten jól jön a madarak csivitelő tánca, ahogyan torkosan lopkodják egymás elől a tavalyi Otello szőlő maradványait, vagy vidáman hintáznak a különböző magasságokban elhelyezett cinkegolyókon.
Sokszor több madárfaj csemegézésének is szemtanúi lehetünk, ha jól helyezzük ki az eleségeket. Fontos persze, hogy megfelelő magasságba helyezzük az etetőket, mert a szőrös kis négylábúak könnyen kifigyelik és áldozatul ejtik a madarakat.
Mivel etethetünk?
A madarak egyik kedvence kétségkívül a napraforgómag. Magas olajtartalma kedvező tápanyagforrás a hideg napokban. Nem kell tehát szakértőnek lennünk: pár marék nyers napraforgómag az állateledelboltból kitűnő táplálékul szolgál majd. Kerüljük azonban a sózott magvakat, és igyekezzünk kifejezetten a madaraknak szánt eleséggel szolgálni a kis tollasoknak.
Ne tegyünk ki kenyeret, kekszet, vagy sós szalonnát, mert nem teszünk jót a madarak bélrendszerének. Kifejezetten fontos, hogyha vállaljuk ezt a nemes feladatot és elkezdjük etetni a madarakat, akkor azt tegyük folyamatosan, megszakítás nélkül. Ha odaszoknak a kismadarak, akkor számítanak az ellátásra hosszútávon is, rendszeresen jönnek majd, amíg a melegebb időjárás meg nem érkezik.
Gondoskodjunk arról, hogy biztonságban érezzék magukat!
Fontos, hogy a madaraknak legyen az etető közelében megfelelő búvóhely is, ahova és ahonnan indíthatják hadjáratukat az ételért. Egyes madárfajok szeretnek többször oda-vissza reppenni az eleségért, miközben megbújva elfogyasztják a megszerzett zsákmányt egy bokor aljában. Legyen akár egy örökzöld babérmeggy bokor, vagy sűrű vesszejű fagyalsövény, a madarak tudjanak elbújni, és elég közelinek érezzék az etetőhöz a búvóhelyet. Kevésbé bátran fognak érkezni olyan steril kertbe, ahol nincsen a madáretető közelében keszekusza menedék. Hagyjunk tehát nekik még ősszel pár levágatlan bokrot, gallyakat menedék gyanánt. Pompás cserje erre a célra az ilyenkor fénylően piros bogyókkal díszítő madárbirs vagy a mindig zöld babérmeggy és korallberkenye is.
Leber-Mogyorósi Dóra
kertészmérnök
